A sarcopenia prevalenciája, valamint az egészség- és életmódbeli tényezőkkel való kapcsolata a tartós ellátást nyújtó intézményekben élő idősek körében.

INTRODUCTION: Earlier studies dealing with sarcopenia were conducted among community-living or hospitalized older adults; however, to date, study focusing on older adults living in institutions providing long-term care is lacking. AIM: The aim of this study was to describe the prevalence of sarcopenia and its associations with lifestyle and health factors among older people living in institutions providing long-term care. METHOD: Two hundred five individuals participated in the study. Sarcopenia was diagnosed based on muscle mass, muscle strength and functional performance. The independent variables were functional mobility, protein intake, smoking, current physical activity, and physical activity when middle-aged, multimorbidity, and falls in the previous year. Univariate models and a multivariate model were used to assess associations. RESULTS: In total 73 participants had sarcopenia. Sarcopenia was associated with smoking, multimorbidity, physically active lifestyle when middle aged, and functional mobility. CONCLUSION: This study showed that lifestyle factors and health condition have important roles in the prevalence of sarcopenia. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1847-1853

Relation between postural control and physical activity

5

Az interdiszciplináris rehabilitáció hatása spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegekben

Absztrakt Bevezetés: A légzőszervi manifesztációval kapcsolatos komplex pulmonalis vizsgálat spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegekben hozzájárulhat a megfelelő rehabilitációs program kialakításához. Célkitűzés: A légzésfunkciós, terhelés-élettani változók és a rehabilitációt követő életminőség-változás közötti kapcsolat vizsgálata. Módszer: A vizsgálatba 5 fő Seyfried II. stádiumú és 11 fő Seyfried III. stádiumú beteget vontak be, akik spinalis fizioterápiás, ultrahangos, masszázs- és parafinpakolásos kezelésben részesültek, személyenként 15 alkalommal, majd 8 héten keresztül, heti 3 alkalommal nagy intenzitású kerékpár-kondicionálás történt. A rehabilitáció előtt és után Bath Ankylosing Spondylitis Disease Activity Index és Bath Ankylosing Spondylitis Functional Index felvételére került sor. A rehabilitációt követően elvégezték a légzésfunkciós paraméterek és a terhelés-élettani változók vizsgálatát. Eredmények: Mindkét index jelentős, kezelés utáni változást mutatott az eredeti eredményekhez képest (p<0,05). Ezek a funkcionális mutatók összefüggést mutattak a nyugalmi légzésfunkciós és a terhelés-élettani változókkal (p<0,05). Következtetések: A vizsgálat alapján lehetséges, hogy az előzetes pulmonalis felmérés a spondylitis ankylopoetica kezelésére irányuló hatékonyabb program kidolgozásának alapjául szolgálhat. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1126–1132

Direct effects of walking and training on markers of bone metabolism in women with different mass; impact analysis of a sensorimotor training program

A kutatás csúcs-csonttömegű és csökkent csontsűrűségű nőknél végzett mozgásprogram és gyaloglás egyszeri, direkt hatását elemzi a csont biokémiai markereire. Míg fiataloknál a gyaloglás váltott ki nagyobb hatást a markerekben, addig idősebbeknél az ellenállásos tréning. Így fiatalabb korban a függőleges testhelyzetben, axiálist terhelést biztosító testmozgás hangsúlyozandó, a csökkent csontsűrűségű korcsoportnál inkább a nagy ízületi mozgással és nagyobb izomcsoportok aktiválásával járó tréning ajánlott. A progresszíven felépített, legalább 3 hónapon át alkalmazott szenzomotoros tréninggel a funkcionális egyensúly-mutatókban jelentős javulás érhető el